Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: párosujjú patások (Artiodactyla); család: tülkösszarvúak (Bovidae);

Leírás: Marmagassága 135-140 cm. A bikák testtömege általában 900-1300, a teheneké pedig 600-700 kg, de a tenyésztő munka eredményeképpen az egyes egyedek között gyakran igen nagy méretbeli különbségek lehetnek. Feltűnő jellegzetessége a pirosas, illetve bőrsárga színű foltok jelenléte. A tarkázottság mértéke, az alapszín és a foltok aránya, illetve a foltok alakja és körvonala meglehetősen eltér az egyes egyedeknél. Az orrnyílásokat körülvevő, csupasz bőrrel fedett terület, amelyet a szarvasmarhaféléknél fényszájnak, vagy szutyaknak nevezünk, ennél a fajtánál hússzínű, a tülök, illetve a körmök színe pedig viaszsárga.

Elterjedés, élőhely: A háziasított szarvasmarha vad őse, az őstulok egykor Európától Észak-Afrikáig, Kisázsiától Észak-Indiáig, sőt Kínáig mindenütt előfordult. Európában a legtöbb őstulokcsontot éppen Magyarországon találták, ami arra utal, hogy még néhány évezreddel ezelőtt is valóságos paradicsom volt a Kárpát-medence az őstulkok számára. A szarvasmarha háziasítása már az i.e. 7. században megkezdődött Dél-Európában, illetve a Földközi-tenger mellékén. A háziasítás, tenyésztés és nemesítés mintegy kilenc évezrede során több száz szarvasmarhafajtát alakítottak ki, ezek egyike a magyar tarkamarha.

Életmód, táplálkozás: A szarvasmarha ősének, az őstuloknak az életmódjáról meglehetősen keveset tudunk. Élő őstulkokat ma már nem áll módunkban megfigyelni, a csontmaradványok pedig csak közvetett információval szolgálnak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az őstulok csordákat alkotva járta a dús legelőket. A magyar tarkamarhának erre nincs mindig lehetősége, mert az állomány egy jelentős része csak ritkán, esetleg sohasem találkozik legelővel. Ehelyett nagyüzemi istállókban tartják őket.

Szaporodás, egyedfejlődés: A szarvasmarha vemhességi ideje 280-290 nap, de a 270 és a 300 napos vemhesség sem ritka. Egyes fajták valamivel rövidebb ideig vemhesek, másoknál gyakran igen hosszúra nyúlik ez az idő. A leghosszabb vemhességi idő, amit eddig szarvasmarhánál tapasztaltak, 339 napos volt.

Érdekességek: A magyar tarkamarha valódi magyar fajta, hiszen hazánkban tenyésztették ki. Nem nevezhető viszont ősi magyar fajtának, mint például a magyar szürkemarha. A múlt század hetvenes éveiben az ország szarvamarha-állománya túlnyomórészt szürkemarhákból állt, a fajtaösszetétel megváltoztatását először az uradalmi tenyészetek szorgalmazták. A szimentáli fajtával hajtottak végre úgynevezett fajtaátalakító keresztezést, s ennek eredményeképpen alakult ki a magyar tarkamarha. Az eltérő feltételeknek megfelelően az ország különböző területein különféle tájfajták alakultak ki, amelyek közül a leghíresebb a Tolna megyére jellemző bonyhádi tájfajta. A magyartarka fajtának számos, nagy termelőképességű képviselőjét tartják számon. A Dáma 171 nevű tehén egyetlen tejtermelési idényben 19664 kg tejet adott, legmagasabb napi tejtermelése pedig 70,1 kg volt. Ez az eredmény hosszú évekig világrekordnak számított.

A Budapesti Állakertben 1912. óta mutatnak be háziállatokat is. Akkor Lendl Adolf kezdeményezte, hogy a gazdasági jelentőségüket vesztett magyar fajtákat, mint a magyar szürkemarhát, a mangalica sertést, vagy a rackajuhot az Állatkertben bemutassák. Ezt a hagyományt folytatta, illetve fejlesztette tovább a hatvanas években dr. Anghi Csaba is. Magyar tarkamarhát csak 1996 óta, a parasztudvar megnyitásától kezdve láthat az Állatkert közönsége.