Hát ezzel kapcsolatosan én is nagy gondban voltam. Másfél hetes kiscicát mentettünk meg az éhhaláltól, eleinte cica tejporral, aztán ahogy cseperedett szép lassan hozzászokott a konzerv és száraz táphoz. Nagyon féltettem őt, még a széltől is óvatam, már elég nagy cica volt amikor először kimertem engedni. Irtóra féltem, hogy elmegy, eltéved, nem jön vissza, egyetlen bizodalmam volt, hogy amint lehetett ivartalanítottuk annak érdekében, hogy ne csavarogjon el ha kitör a cica szerelmiláz, ne keveredjen bunyóba stb. stb. Hála ég szép lassan és fokozatosan mérte fel a terepet, tudta hova kell visszajönnie, én persze továbbra is aggódtam, amikor megláttam, hogy olyan udvarra is bemegy ahol kutya van, gondoltam azt hiszi a kutyák haverok, mert két kutyusunkkal nagyon jó barátságban van. Nyáron sokat van kint, órákra eltűnik, de éjszakára mindig haza jön, többnyire a kerben van akkor is amikor én nem találom, ha olyanja van, hívhatom ezerrel, csak lapít a bokorban. Mivel minden éjszaka a lakásban alszik, kénytelenek voltunk egy cica ajtót felszerelni a bejárati ajtóra, szerintem nagyon remek találmány ez az ajtó, nem kell lesni, hogy mikor akar haza térni Tádénk, mert önállóan mozog. Viszont egyet nem vettünk számításba, hogy a 16 cm-es ajtón a Westink is befogja furakodni magát, így most kénytelenek leszünk kisebb méretű ajtót keresni, mivel kutyusunk elég vehemensen veti be magát az ajtón így azt rövid idő alatt letörte. Most egy 16 cm-es lyuk tátong az ajtónkon, ahol ki-be jár a kutya és a cica is, na meg most már persze a hideg is:-)
Lényeg a lényeg, ivartalanítani és meghagyni a szabadságát, ő döntse el, hogy kint vagy bent érzi jobban magát!

Válasz

Sziasztok!
Erre csak annyit tudok mondani,te mit éreznél ha bezárva tartanának???
Tartsatok lány cicát és azt is tessék megműttetni. Akkor van esély hogy hosszú évekig élvezitek egymás társaságát. István.

Válasz