Hogyan értsük meg kutyánkat?

Több mint 12.000 éve a kutyák nagyon szoros kapcsolatban állnak az emberekkel. Tulajdonképpen a kapcsolat még korábban, az ember és a farkas között kezdődött. Bár a kutyát kezdetben különböző feladatok - mint az őrzés, vadászat, mentés - ellátására tartották, már a korai időkben is különleges kapcsolat alakult ki ember és kutya között, mely kölcsönös szereteten, bizalmon és megértésen alapult.

A kutya viselkedésének könnyebb megértéséhez álljon itt néhány hasznos információ.

A kutya érzékszervei

A vadonban a kutyák túlélését a vadászat biztosította, és érzékelésük úgy fejlődött ki, hogy minél inkább segítse őket ebben. A hallásuk, látásuk, tapintásuk, ízlelésük és szaglásuk kritikus fontosságú, de napjaink kutyáinak érzékelését az egyes fajták tenyésztése is befolyásolja. Az afgán agár és a saluki például a látása alapján vadászik, csak akkor mozdul meg, ha látja a zsákmányt. Ugyanakkor a vérebek, a basset hound és a beagle szag alapján vadásznak és órákig is képesek követni a szagot.

Tulajdonképpen valamennyi kutya szaglása nagyon jó, az orruk körülbelül olyan érzékeny, mint a mi látásunk, ha meg kell különböztetni két személyt. A szaglás nem csak az eledel megtalálása miatt fontos, de a kutya kommunikációjának egyik fontos eszköze.

Bár jól látnak távolra, a legtöbb kutya nem képes a 25 centiméternél közelebbi tárgyakra fókuszálni. Képesek különbséget tenni színek között és szürkületben az embernél sokkal jobban látnak.

Bár a részleteket nem látják jól, a kutyák nagyon érzékenyek a mozgásra, az álló tárgyat vagy személyt talán nem veszik észre a távolból, de azonnal meglátják, ha mozogni kezd.

A kutya hallása nagyon fejlett és sokkal tágabb frekvencián és nagyobb távolságról hallanak, mint az emberek. Ezt a képességüket gyakran ki is használják ultrahang sípokkal. A kutyák számára bizonyos hangok, pl. a porszívó, egyéb háztartási gép, hangja kellemetlen lehet. A felálló fülű, vagy a fülüket elfordítani képes fajták hallása különösen jó.

Az ízlelés, csakúgy, mint a szaglás fontos szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az egyes kutyák milyen eledeleket szeretnek. A legtöbb kutya sokféle ízt szeret.

Mint a többi emlős, a kutya is érzékeny a hőmérséklet-változásra és a fájdalomra, és boldogan reagál egy baráti érintésre. A test érzékenysége fajtánként változó, de legtöbbjük szereti, ha a feje, háta vagy mellkasa táján vakarják. Ugyanakkor sokuk védekezik, ha a farkukon, vagy lábukon érintik meg.

Szagok

A szagok nagyon fontos információkkal szolgálnak a kutyának a környezetéről, gyakorlatilag a kutyavilág újságjainak is tekinthetők. A kutya a szagokon keresztül kétféle módon kommunikálhat. Először is elhelyezhet szagmintákat (ürülékben, vizeletben, stb.) más kutyák számára, másodszor pedig a saját testszaga is információkat hordoz.

A vizelés a kutyáknál nem csak az ürítés funkcióját tölti be. A legtöbb gazda tisztában van azzal, hogy a kanok szeretik kis mennyiségben több helyen elvégezni a dolgukat. Ez a terület kijelölését és a kutya jelenlétére való figyelemfelhívást jelenti. Ha a kan a lábát felemelve vizel, az így elhelyezett szagminta orrmagasságban lesz. Néhány szuka is felemeli egyik lábát vizeléskor, sőt, néhányuk akrobataként két lábát felemelve végzi el a dolgát.

Mind a szukák, mind pedig a kanok megvizsgálják a szagnyomokat, és esetleg erre helyezik el saját jelüket is. Bár a háziasított kutyák részére a terület kijelölése kevésbé fontos, jobban érzik magukat akkor, ha saját, ismert szagukat érzik a területükön.

A szukák vizelete nemi ciklusukról is tájékoztatást nyújt. A kanok ezt észreveszik, és gyakran nagy távolságból is odamennek, ahol megtalálják a tüzelő szukát.

A kommunikáció másik fontos eszköze a testszag. Ezt az illatot az elsősorban a pofa, a végbélnyílás és a farok körül elhelyezkedő mirigyek termelik. Ha két ismeretlen kutya találkozik, szaglászással vizsgálják meg egymást. Az alázatosabb kutya a további szaglászás elkerülése végett a farkát lábai közé húzza.

Testbeszéd

Egyik oka annak, hogy a kutyák ilyen jó háziállatok, hogy remekül tudnak kommunikálni az emberrel. A kutyák a gazdáikra úgy tekintenek, mint családjuk tagjaira és gyorsan megértik szándékaikat és hangulatukat. Ha egy gazda megérti, hogy kommunikál kutyája más ebekkel, ez segíteni fogja abban, hogy pontosan értékelni tudja kutyája reakcióit.

A kutyák rengeteg jellel kommunikálnak egymással, melyek közé arckifejezések, testhelyzetek, hangok és szagok tartoznak. A kutya a száját, szemeit, füleit és a farkát használja érzelmei kifejezéséhez. Ezen jeleket olvasva kiderül, hogy a különböző helyzetekben melyik kutya az uralkodó.

A magát bátornak és agresszívnek érző kutya azt próbálja közvetíteni, hogy nagyobb és erősebb a másiknál. Így kihúzza magát, fülei és farka feláll, megfeszíti mellkasát és esetleg nyaka körül és a hátán felborzolja szőrét. Esetleg lassan csóválja a farkát és morog.

Ugyanakkor egy alázatos kutya kisebbnek és fiatalabbnak akar látszani - egy felnőtt kutya nem támad meg egy kölyköt, csak megkergeti. A domináns állatot oldalról közelíti meg, a földhöz simulva, a farkát alacsonyan tartva és lelkesen csóválva. Esetleg megpróbálja a domináns kutya vagy személy mancsát és pofáját megnyalni, és ha mindez nem elég, akár a hátára is fekszik. Ebben a pozícióban néhány kutya akaratlanul is kiengedhet egy kis vizeletet.

A viselkedés egyik összetevője, mely minden kutyára jellemző, és mindenki jól ismeri, a farkcsóválás. A legtöbb ember tudja, hogy a laza, szabad farkcsóválás az öröm és barátság jele. A túlzott farkcsóválás, mely az egész farra kiterjed, az alázatos kutyák és a rövid farkú kutyák jellemzője.

A farok ugyanakkor más érzelmek kifejezője is lehet. Ha a farkcsóválás lassú és merev, és a háttal egy vonalban történik, az a düh kifejezése. Ha alacsonyan történik, a félelem mutatója.

A normális faroktartást a tenyésztés és a farok megkurtítása befolyásolta. Néhány fajta (mint például a whippet) lógatva tartja a farkát, de általában ha a farok a gerincnél 45 fokkal magasabban van, az az érdeklődés és az éberség jele.

A kutya arckifejezése sokat elárul kedvéről, kifejezheti, hogy a kutya ideges vagy boldog, ijedt vagy játékos.

A füleit hegyezi, ha éber és figyelmesen hallgat, de a fejére simítja, ha örül, alázatos vagy fél. Ahhoz, hogy ezt jól megítéljük, ellenőrizzük a többi jelet.

A szemek hunyorítása vagy becsukása az öröm és a behódolás jele, ha pedig a szemek teljesen nyitva vannak, a kutya agresszív.

A vadonban a falkavezér már azzal is sakkban tudja tartani az alárendelt kutyákat, hogy rájuk bámul. A két állat addig bámul egymásra, míg az egyik győzedelmeskedik, a másik lehajtja a fejét és elfordul. Ha a bámulás azután is folytatódik, hogy az alázatosabb kutya más irányba nézett, zavarodottá válhat, és félelemből haraphat. Ha a szemkontaktus nem törik meg, a domináns kutya más módon próbálja megerősíteni a fenyegetést.

A gazdának nem szabad a kutyát bámulni, ha annak agresszív vagy ideges hajlamai vannak, ez támadást provokálhat ki. Ugyanakkor a szelíd, rendszeres szemkontaktus megerősíti a kutyát és fejleszti a kapcsolatot.

Az alázatos kutyák és néhány fajta, mint pl. a labrador, "mosolygónak" tűnhet, amikor kinyitja a száját és megmutatja fogait. Ugyanakkor az agresszív reakcióknál is hátrahúzódnak az ajkak, hogy minél több fog láthatóvá váljon, és mindezt morgás kíséri.

A kutya úgy jelzi, hogy játszani akar, hogy felemeli első lábát, vagy meghajol, közben pedig ugat. Ugyanezt jelzi, ha valamilyen játékot nyújt a kiszemelt partner felé, vagy ráugrik egy másik kutyára.

Hangok

Gyakorlatilag amint megszületnek, a kölykök több hangot adnak ki, az anya ezekből felismeri, mikor éhesek, elégedettek vagy mikor vannak fájdalmaik. Az első ugatást 3-6 hetes korukban hallhatjuk. A kutya az ugatással sokféle érzelmet próbál kifejezni, különböző helyzetekben különböző hangokat hallat. Ugat figyelmeztetésként, üdvözlésként, játék közben és figyelemfelkeltésként.

A kutya fenyegetésként, félelemből, vagy saját védelmében morog. Soha ne közeledjünk egy morgó kutyához, mert ez támadást provokálhat ki. A kutyák moroghatnak játék közben is, de ilyenkor testtartásukból tisztán látszik, hogy nem támadó szándékúak. Néhány kutya moroghat, amikor gazdája becézgeti, de ezt is mindig laza testtartással, az agresszió jele nélkül teszi.

A vonítás egy messzi hívás, sokkal távolabbról hallható, mint az ugatás. A vonító kutya általában egyedül van, és valamilyen kapcsolatra vágyik. A nyöszörgés és a nyafogás alárendeltségben, üdvözléskor és fájdalom esetén hallható, a csaholás vereség és fájdalom esetén, a magas hangú csaholás pedig izgalom esetén.

Viselkedés etetéskor

A kutyák természetüknél fogva ragadozók, bár igen rugalmasak az étrendjükben és szabadon is gyakran esznek növényi táplálékokat. Bár a házi kedvencek máshogy kapják eledelüket, mint vad őseik, a táplálékválasztás alapja azonos.

Bár néhány kutya egyáltalán nem válogatós, néhány fajta rossz evő. A kutyák inkább a húsos eledeleket részesítik előnyben a gabona-alapú eledelekkel szemben. Szeretik a különböző ízeket, nagyon kedvelik az édes, sós, vagy erős ízű táplálékokat is. Az eledel szaga is nagyon fontos számukra.

A legtöbb kutya boldogan eszi ugyanazt az eledelt minden nap. Ez természetes, hiszen a kiegyensúlyozott étrend minden szükséges tápanyagot biztosít nekik. Ugyanakkor néhányuk szereti a változatosságot, ilyenkor érdemes a szokásos eledel más ízesítésű változatát adni az állatnak.

A legtöbb kifejlett kutya naponta egyszer eszik, de bármilyen rendszerhez alkalmazkodik, ugyanakkor szívesen veszi, ha naponta több kisebb adagban kapja meg a napi mennyiséget. Bárhogy is etetjük a kutyát, figyeljünk arra, hogy a teljes bevitt energiamennyiség megfeleljen a szükségleteinek, és minden szükséges tápanyagot tartalmazzon.

A legtöbb kutya hajlamos a szükségesnél többet enni, ha bármikor hozzájuthat táplálékhoz. Eledelüket védik, és még domináns egyedeket is megtámadhatnak ilyenkor. A kutyát már kölyökkorától arra kell nevelni, hogy a gazdája kérésére otthagyja az eledelét. Ugyanakkor a gyerekeknek tudniuk kell, hogy evés közben nem tanácsos a kutyát zavarniuk.

Szexuális viselkedés

A többi állathoz hasonlóan a kutyák alapösztöne a fajfenntartás. Ugyanakkor a szukák csak bizonyos időszakokban párzanak, általában évente kétszer. Másfelől a kan az év bármelyik időszakában képes párzásra, és ha lehetősége van rá, nagy távolságokat is megtesz, hogy tüzelő szukát találjon.

A szuka általában 3 hétig tüzel, és ilyenkor a kanok számára nagyon vonzóvá válik. Ilyenkor a szuka viselkedése is megváltozhat, izgatottabb és nyugtalanabb lehet, de általában a tüzelés második hetéig nem engedi magához a kanokat. Ugyanakkor a szukák különbözőek, és néha a tüzelés első és utolsó napján is hajlandóak párzásra. Ezért ügyeljünk arra, hogy a tüzelés teljes ideje alatt biztonságban tartsuk a szukát.

Néhány szuka vemhesség jelét mutathatja a tüzelés után 1-2 hónappal, akkor is, ha nem vemhes. A szuka tejet termelhet, és egyéb jeleket is mutathat, ilyenkor keressük fel az állatorvost.

A fajfenntartás ösztöne által irányított viselkedés a gazdákat zavarhatja, ilyenkor megfontolandó az ivartalanítás, amiben az állatorvos tud segíteni.