Krúdy az AGARAKRÓL

“Csak tót embernek juthat eszébe, hogy eladja az agarat. Az agarat kölyökkorában lopják, vagy ajándékozzák. Nem volt olyan ember a vármegyénkben, aki pénzt fogadott volna el agárért. Éppen, mintha a pecsétgyűrűit, ősi pipáit, dohányzacskóit kezdené áruba bocsátani valaki. Az agár úri állat, nem szamár, amit vásáron árulnak.”
(Krúdy Gyula:Az eperjesi kutyavásár)